2013. január 19., szombat

Bevezető

 Sziasztok! Meghoztam a bevezetőt! Nem lesz hosszú,izgalmas,de azért remélem tetszik! JÓ olvasást! :))



 Cierra szemszöge

A nevem Cierra McCormick,14 éves vagyok,de a koromhoz képest egyáltalán nem átlagos élettel.Már 4 évesen elkezdtem balettozni,a szüleim örömére,mert anyukám mindíg is balett tanító szeretett volna lenni,de neki ez nem jött össze,és azt szerette volna,ha én,mint lánya elérjem az ő célját.Pedig én egyáltalán nem szerettem soha a balettot,de anyukámnak persze nem mertem elmondani,aztán 10 évesen összeszedtem a bátorságom,elé álltam és a szemébe mondtam: "Anya,ne haragudj,de nem folytatom a balettot tovább! "-nehéz volt ezt kimondanom,de végül sikerült.4 éves koromtól kezdve az álmom az volt,hogy nagy énekesnő legyen belőlem.És most itt állok 4 éve a színfalak mögött,és a közönségnek,rajongóimnak énekelek.Amikor látom őket öröm tölti el a szívem,mert érzem,hogy ez a sok ember szeret,és tartsa bennem a lelket a sok munkám mellet,ezért nem hiába való az,hogy én itt állok! Mindennap van fellépésem,ezért szabadidőm sincs,de nem bánom,mert mindig is ez volt az álmom,és végre elérhettem azt! Mindennap találkozok a már ismert énekeseinkkel,a one direction-nel,2 éve mindennap találkozok velük a studióban,Zayn tetszik már régóta,de ő mindig lekezel,nem figyel rám,legalább is nem "nőként" figyel rám,csak egyszerű,fiatal,énekesnőként kezel.Nagyon rosszul esik,de nem mutathatom ki az érzéseimet,mert ki tudja,lehet még a barátságunknak is vége lenne,inkább nem mondok semmit,csak várok a csodára,ami lehet soha nem következik be,de ki tudja?! Soha ne mond,hogy soha! Ez arany szabály nálam,és persze az is,hogy soha ne adjam fel.Én így is teszek mindennap ,soha nem adom fel,és erős maradok! A legjobb barátnőmről még nem is meséltem.Ő is énekesnő,csak most egy túrnéra ment,remélhetőleg hamarosan hazaér,mert már iszonyatosan hiányzik! Ő viszont 13 éves,de nem soká 14,neki Niall tetszik.Niall nem olyan,mint Zayn,mert Caroline-nel nagyon sokat van együtt,és elméletileg valami fűződik már köztünk,csak náluk nem lehet tudni,hogy micsoda!
-Cierra! Szinpadra! -kiabált a rendező,én persze már szaladtam is a színpadra.Sokat énekeltem már az 1D-s fiúk számát.Most is azt kellett.Az irresistible-t énekeltem.Nagyon szeretem a számaikat.Nyáron én,és Carol velük lépünk színpadra,ezért egyre többet leszünk velük.Carol és én nem is bánjuk,mert így közelebb kerülhetünk a fiúkhoz.
-Ma is elég ól teljesítettél Cierra! -amint kimondták ezt a mondatot,kisétáltam az épületből.Sétálok az utcán,és hirtelen valaki megfogja a vállam.Nagyon megijedtem,de amikor megláttam azt a személy máris jobban éreztem magam."Zayn"-álmodoztam mire ő elkezdte mondani a mondandóját:
-Cie,öm..holnap melyik zene számunkat énekled,és mikor,mert holnap mi is fellépünk?! -mondta,és pár másodpercig meg sem tudtam szólalni.-Hahó..Cie!!
-Jajj,ne haragudj,de már nagyon álmos vagyok! Hát én holnap a little things-et éneklem,ami kicsit nehéz,mert ezt még nem énekeltem.Ti mit énekeltek? -kérdeztem félve.
-Akkor jó,hát készülj! Mi énekeljük ismételten a one thing-et,more than this-t,és a live while we young.Na de én megyek is,mert gyakorlunk.Na szia.
-Szia.-kb.mindennap ez megy.Csak idejön megkérdezni mit fogok holnap,meg  holnap után,stb.énekelni.Áh,de nem zavar.Nem soká jön a barátnőm,kiveszünk pár napot és elmegyünk shoppingolni,és kiruccanunk egy kicsit Londonból. Szeretem ezt a várost,de nap mint nap itt lenni egy kicsit unalmas. A szüleimet is fel kell hívnom,mert ők Nem York-ban élnek.Anya azóta is haragszik rám,amióta abba hagytam a balettot,de ráhagyom.Egyszer úgy is rájön,hogy ha valaki nem szeret valamit,azt nem lehet erőltetni.Amikor hazaérek,kinézek az ablakon,és látom ahogyan esik a hó.Kis pelyhekben hullot.Nagyon gyönyörű! Megnyugvást érzek,ha látom ezt a csodálatos látványt! Már nem szeretem a havat,de nézni bentről igen.Remélem holnap is ilyen szép napra ébredek.

Hogy tetszett? Vélemény? :DD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése